Ezt pedig a szereplők mondták

Show More

Így látták ők

Van egy magas szőke fazon, akit nem érdekel a szabadkozás, nem érdekli a körmondat. Arra bíztat, hogy vállald a véleményed, hogy legyél önmagad, üvölts, sértődj meg, érezd rosszul magad. Provokál. Nincs értelme kerülni a konfliktust, hisz a következő hónapokat együtt kell tölteni összezárva  a magas szőke fazonnal, és a többi telepi sráccal. 

Egy igazi csapat, sok-sok nevetés és sírás. Düh és megbánás. Új barátságok. Elszántság, kitartás és felelőségtudat. Van egy hely Újpalotán. Egy panel, a Nyírpalota út 53. alatt, ahol kilenc fiatal és egy elhivatott stáb mutatta meg, milyen az élet a betonfalak között.

A történet a XV. kerületben játszódott. Újpalotán, a lakótelepen. A történet, kilenc fiatal története volt, akik itt élnek közöttünk.  A három hónapos próbafolyamat során, a fiatalok saját életükről meséltek. Őszintén, nyíltan osztották meg érzéseiket, mindennapi élményeiket. A történet saját szavaikból, saját élethelyzeteikből épült, tapasztalt háttérstáb irányítása mellett. 

 

Ez még mindig nem minden! Vendégeinket autentikus környezetben, egy újpalotai panel második és kilencedik emeletén, élethűen berendezett szobákban fogadtuk. 

 

Egy rövid összefoglaló arról, amit együtt élt át közönség, előadó, háttérstáb. Egy rövid összefoglaló azoknak, akik kimaradtak, és azoknak, akik velünk együtt izgultak egy-egy történet alatt.

 

"Úgy élnek, mintha nem nyomná a vállukat harminc méter halottszürke beton súlya, és nem volna szédítő a belváros és a telep közti szakadék mélysége. [...] Színházi múlttal jellemzően nem rendelkező, egészen sokféle háttérrel érkező, tizenhat­ – huszonhat éves fiatalok szinte teljesen önmagukat játsszák." ( Kovács Bálint – Magyar Narancs)

 

 

 

„A helyszínek között a KOMA csapata vezet. Néha lifttel, néha lépcsőn. Relatíve halkan, hogy ne zavarjuk a lakókat. [...] Az önkormányzattól bérelt szobák panelfalai vékonyak, áthallatszik az élet.” (Balkányi Nóra – HVG)

 

Az utolsó pillanatok

Engem nagyon megérintett ahogy játszotok. Egy csomó intenzív érzés kavarog bennem. Nem is merek bemenni a titokszobába, mert tudom, hogy elbőgném magam.

néző

 

Nagyon élethű a látvánnyal, a szagokkal, a közelséggel, az időszerűségekkel. Örülök, hogy láthattam.

néző

 

Olyan, mintha láttalak volna már titeket a metrón. Talán igen. Talán mégsem. Az a jó, hogy most itt láttalak titeket mind, különben ott a "metrón" nem tudtam volna, hogy ilyeneket tudtok. (...) Köszi, hogy megmutattátok magatokat, a zoknitokat, a sztoritokat, a ti történeteiteket.

néző

 

Jó volt látni régi tanítványokat új szituációban, más közegben. Jó tudni, hogy sok minden szunnyad bennük, amit hozzáértők felszínre tudnak hozni.

néző

Bemutató: 2014. november 20.
  • Black Facebook Icon
  • Black YouTube Icon
  • Black Flickr Icon

1158 Budapest, Molnár Viktor utca 21/a    +36 30 268 7432   hello@komabazis.org

Nagy Attila

A próba nekem egy nagy kihívás volt, de túléltem. Az elődáson már minden simán ment. 110%-on teljesítettem. Apticetter volt. És persze én is azt mondom, mint Tibi, jó barátokat ismertem meg. Tenkjusz!