egy megértő, emberséges portás a rendelőnél, aki beengedi a kísérőmet velem, mert érti, hogy rosszul szoktam lenni, egy túlterhelt laboros hölgy, akinek van energiája egy mosolyra, megértésre, hogy ne féljek, egy igazán kedves eladó a kávézóban, aki figyel ránk, egy hölgy a postán, akivel nevetünk egy jót és azt mondja, bár minden ügyfél ilyen lenne, stb. Apróságok? Nekem nem. Ezek a fontos dolgok. Úgy is lehet, hogy ezekre figyelek, ezekből merítkezem, mert ilyen is van, nem is kevés. Na jó persze ehhez az is kell, hogy én is figyelmes, kedves és nevetős legyek. Ha adok, kapok. Sőt mi több: amit adok, azt kapom vissza. Mélyen hiszem ezt. Így a napok szebbek, a nehézségek elviselhetőbbek. Nagyon nem mindegy, mire figyelünk.