Valamiért nem szeretek negatív dolgokról írni, mindig úgy érzem, hogy valami szépet, valami jót akarok megosztani, mert az utóbbi időben mindehol csak a rosszat látni. Az elmúlt két hétben egyáltalán nem írtam, szóval már cikinek éreztem és most rá kényszerítem magam.

Több dolog jutott eszembe.

Az egyik, hogy szombaton úgy döntöttem, hogy kevesebbet fogok lógni a telefonomon, ez konkrétan azt jelenti, hogy lefekvés előtt legalább egy-két órával leteszem a telefonom, ugyanígy ébredés után fél óráig legalább nem veszem a kezembe. Megvallom nagyon-nagyon nehéz, sosem tartottam magam függőnek, de kezdek rájönni, hogy lehet az vagyok. Biztos vagyok benne, hogy ha kitartok sok jó hatással lesz ez az életemre, már most van pl. nem fáj annyira a szemem.

A másik a ma reggeli hírek kapcsán jutott eszembe, amit nem tudom miért olvasok... Szóval lesz ez a pedagógus oltás, ami szerintem nagyon fontos, és még a védetség kialakulása előtt visszamegyünk tanítani. Bár már egy ideje azt érzem, hogy itt mindent hazugsággal oldanak meg, kiírjuk, hogy minden rendben, és bár minden lassan összeomlik, határozottan állítják, hogy ez így van rendben, kicsit ez a "nekünk hiszel vagy a szemednek?" helyzet van. Na de van ez az oltás, amit nem igazán értek, hogy miért, de egyes emberekben ellenszenvet vált ki. És nem állítom, hogy az iskolákban minden rendben, azt sem, hogy mindenhol jól működik az online vagy hagyományos oktatás, de még azt sem, hogy minden pedagógus elhivatottan és szívvel lélekkel tanít, de ha csak a saját esetemből indulok az elmúlt időben a munkám rengeteg korlátot állított fel az életemben. Persze az én döntésem volt, hogy nem akarok másokat megfertőzni, de szeptembertől egy alapfélelem van bennem, csak azért, mert volt rá esély, hogy mást is megfertőzzek. És én nem osztályokba tanítok, én hetente találkozom annyi gyerekkel, mint mások naponta... És tudom, hogy rengetegen vannak így, és sokan mások dolgoznak olyan helyen, ahol rengeteg emberrel találkoznak, de mégsem tudom megérteni, hogy most mi ez a gyűlölet?

A harmadik gondolatom az volt, hogy megírom milyen játékot kezdtem el játszani az év elején. Van egy rózsaszín befőttesüvegem, elég nagy, ami fontos. Erre az van ráírva, hogy "HAPPINESS JAR". Ebbe az üvegben, naponta, hetente, két hetente beleteszek egy kis cetlit, amin egy olyan apró dolog áll, amiért hálás vagyok, aminek örülök, ami miatt nevettem. A célom az, hogy az év végén kinyitom ezt az üveget és elolvasom, hogy mik voltak azok a pillanatok, amik boldoggá tettek ebben az évben. És bár az év vége messze van, nagyon felvidít, ha egy nap végén leülök és elkezdem leírni, hogy milyen apróságok, vagy nagyobb dolgok történtek, amik aznap boldoggá tettek.