Gyakorlatilag el vagyunk kényeztetve az utóbbi években a gyakornokainkkal. Szerződésben állunk több egyetemmel, akik gyakorlati helyként is tekintenek a KOMÁ-ra. Egyetemisták járnak hozzánk, akik tanulni, és minket, a KOMA működését jönnek tanulmányozni 10, 30 és/vagy 120 órás gyakorlatokra. Új munkatársunk, Panna közülük került ki, ő szeptembertől munkaviszonyban van nálunk.
És hogy miért írtam, hogy el vagyunk kényeztetve?
Mert a sok-sok gyakornokunk közül alig volt olyan, akivel sok munkánk lett volna. Vagyis volt, de kollegiális, és nem pedig diák viszonyunk van velük. Azaz rengetegen nagyon hamar munkatársunkká növik ki magukat a 10, 30 és 120 óráikra legalábbis. Sokuk visszatér(t) hozzánk így vagy úgy, ha másért nem, a következő kötelező gyakorlat miatt. Ez kollégáktól, tőlük, az egyetemistáktól szakmai elismerés számunkra, és nem mellesleg nagyon élvezzük a velük töltött időt. A diákjaink is természetesen, attól kollégáink elsősorban ezek az egyetemisták, hogy megy nekik a gyerekekkel a munka.
És ez az egész azt jelenti, hogy nekik is Jó itt lenni, ami nekünk illetve számomra azt is jelenti, hogy nem csak a hozzánk járó fiataloknak, és nekünk, régi dolgozónak, hanem mindenkinek, aki legalább egy kis időt eltölt velünk, jó együtt lenni.
És ennél nincs jobb mindannyiunkra nézve a KOMÁ-ban..






