Most 4 óra 15 perc van, hajnal. A szobánkban Lívi alszik, pocakjában Bálinttal. Az elmúlt egy órában sokféle érzés és gondolat kavargott bennem. A facebookot és a telex.hu-t is megnéztem, volt olyan rész belőlük, amit gondosan elolvastam, volt, amit felületesen, és volt, amit továbbgörgettem. Írtam művelt barátoknak, hátha Ők tudják, mi a bevezetőben említett idézet, ami nekem csak rémlik. Próbáltam rávenni magam, hogy olvassak. Nem megy.
Mert bepörögtem sajnos, és hagytam, hogy dühítsenek és elszomorítsanak olyan hírek és vélemények, amiket magamra öntöttem a laptop előtt ülve.
Írtam már korábban blogot a tempóm változásairól is, természetesen szeretnék még sokat írni, miért ne tenném? Szeretek. A gangon ültem és cigiztem, mielőtt elkezdtem ezt a bejegyzést, amikor belémhasított, inkább eszembe jutott, hogy míről írom az idézet helyett a szerdai blogot. 

Várom, hogy ma Edittel dolgozzunk zoomon. Bármilyen helyzetben, (ma munka közbeni lesz ez a helyzet), szokásunk szerint magunkon és vicceinken is jókat nevetve elkészítjük és összesítjük a statisztikákat a tavalyi évünkről. Várom, hogy online órát tartsak egy nyolcadikos diáknak délután, aki a stresszt tekinti és tekinteti másokkal is élete megkeserítőjének. Pontosabb, hogy életének a tanulással, a felvételivel kapcsolatos részét uralja a feszültség, ami miatt nem tud olyan jól teljesíteni, mint tudna tudása alapján. Őt nem inspirálja, korlátozza a stressz. Nem biztos, hogy a stresszhelyzet, maga a stressz, van különbség. Szerintem felszabadítaná, ha olyan nyugodt gondossággal csinálná a suliban a dolgát, mint a műugró edzésein, amivel kapcsolatban egyszer sem hallottam tőle a stressz szót…

Lívi alszik, kétszer halkan felnyögött azóta, hogy elkezdtem ezt az írást. Megálltam, figyeltem, minden rendben van-e velük? Igen.

A koronavírus elleni Pfizer-vakcinát egy magyar tudós szabadalma alapján készítik. Remélem, drukkolok, hogy féken tartsuk magunkat mi, mindannyian, akik kaphatjuk. Értem, elhiszem, hogy hatásos lesz a szer a járvány megfékezésében. 

A tudóssal kapcsolatban megnyilvánultak sokan, nem tudományos alapon is, van köztük mindenféle megközelítés.

Volt olyan megnyilvánulás, amiről Vince Határok című blogja jutott eszembe. Ebben arról gondolkodik, hogy mit kell tennie, ha olyan helyzettel találkozik, ami „túl van minden határon”? A rém egyszerű választ, amit Vince talált, biztosan tudja régóta Karikó Katalin is, a bepörgés helyett én most megint magaménak is tudom:

Tennem kell a dolgom.

#ésezjó

Kristóf