Mondták sokan, sokszor. Tudjuk, hogy bármikor és bármelyik pillanatban újra leállhat a mindennapi életünk, és váltanunk kell az online kapcsolattartásra és home officera. Az elmúlt hét közepén számomra a folyamatosan pörgésben lévő napjaim megálltak, szerda este alig hittem el, hogy újra “megálltam”. Mit is jelent ez? Csupán annyit, hogy csütörtöktől újra online tudtam tartani a kapcsolatot mindenkivel. Mennyire volt nehéz az átállás? Igazából nagyon nehéz, és eléggé aggasztó, amikor azon agyalsz, vajon megfertőződtél-e, és ha igen, akkor kit fertőztél meg? És ebben a szorongó állapotban bejelentkezünk, és átállunk a digitális oktatásra... Ebből a három napból kiderült, hogy ezt még tanulnunk kell, viszont a próbálkozás, az hogy nem adtuk fel, hogy végül mindenkinek volt hangja és volt képe, mindenki látta a megosztott dolgokat, az, ahogyan és amilyen kitartóan ott voltatok, kitartottatok és végül megoldottuk… talán ez az a közösségi érzés, amit a KOMA adott nekünk - amit mi adtunk egymásnak…
KÖSZÖNÖM nektek!

Örülök, hogy ma már találkozunk! :)