Előtte intenzív osztályon is volt, lélegeztetőgépen is, egyik legrégibb, mindvégig aktív kapcsolatot magáénak tudható barátja azt mondta Marci öcsémnek és nekem akkortájt: „Kirángattátok anyátokat a halál torkából. Köszönöm!”
...
Múlt szerda hajnalán valamikor már nem csak Mami, Mari, Nagymama is lett. Vince írta csütörtöki blogjában, nem bírta kivárni Bálint születését, látnia kellett hamarabb valamiért. Igazat adok neki. Kíváncsi és akaratos ember Mami, amit a fejébe vesz, az úgy lesz. Mindenáron, azaz a szeretet árán - bármibe is kerül. Figyel és figyelt. Többek között azt írtam egy már gimiben is kebelbarátom, Csabi szüleinek Róla most hétfőn, hogy remélem és kívánom, minél több évtizedig elégedett mosollyal lássa, ahogy itt a Földön vagyunk, utána megöleljük Mindannyian Őt is. Most még dolgunk van ezen a világon, például az, hogy megöleljük egymást. És az Ő szavával élve: "mentsisten", hogy a fejébe vegye, hogy bárkit magához, pontosabban oda hívjon vagy hívasson a Döntnökkel idő előtt, ahol van Ő is, mert mondom, amit Mari a fejébe vesz, az úgy lesz…
…
Lívinek mondtam néhány hete, hogy módosítanom kell kicsit, már nem szabad a legcsodálatosabb lénynek hívnom. „Naaaa! Miért, Krisi?” – kérdezte vicceskedve-mosolyogva. „Mert már a legcsodálatosabb lánynak hívhatlak, hiszen Bálint mindjárt megszületik”.
Örül.
...
Nehéz, néha nagyon nehéz, hogy nem tapasztalhatjuk, nem érzékelhetjük többé Őt úgy, ahogy eddig, nem élvezhetjük Vele azt sem úgy, ahogy szeretnénk, hogy milyen Nagyi lett Mami. Tudjuk, hogy pont olyan, amilyen (ez közelít a tökéleteshez), nehéz, hogy ezt Bálint és leendő testvérei és unokatestvérei nem élhetik át életükben Vele, csak rajtunk keresztül. Szeretek szeretni, írta tavalyelőtt – ezt bárkinek megmutatta, aki kész volt rá valaha az élete során. Én kész vagyok ebből a számomra csodálatos tudásból csöpögtetni valamicskét a Fiamnak is. Meg magamnak... És talán másnak is sikerül, aki kész, vagy az lesz rá. Azért is mondom ezt, mert már rég megtanultam az anyukámtól ezeket is. Méltó szeretnék lenni és maradni Hozzá. Lívivel és mellett, együtt, magam miatt megy ez, és fog is, tudom.
Remélem és kívánom: "a" Mami, "a" Nagyi, "a" Mari, "a" Szipi, "a" Sziopisz - hívja ki-ki úgy, ahogy szeretné és tudja, szóval azt kívánom magunknak, hogy elégedetten mosolyogjon rajtunk, kicsit már felettünk, amikor csinálunk és mondunk (vagy nem) valamit e rövid vagy nem rövid, mindenesetre földi létben. Mert ha elégedetten mosolyog valamin, az úgy jó, ahogy van. Tuti.
Ölellek Titeket!
...
Mami, Téged is!
...
(És emlékszel: Szeretünk szeretni, mami!
Csak Lívinek mondtam, amikor a faladra írtam ezt a mondatot, most is így vagyok vele(d): vagyunk páran, akik kicsit vagy nagyon miattad, nem csak Téged - szeretünk!)
Ittó
