Ez nem az a rádó, ami régen-régen, nagymama halála után hozzám költözött. Azt a kis fekete néprádiót a halotti tor után nyomta nagybátyám a kezembe, mert a sok történetmesélés közepette felidéztem azt a kisgyermekkori emlékemet is, amikor nagymama megtanított bekapcsolni azt a néprádiót, melynek hajnali hírei után kellett indulnia a szövőgyárba, nekem meg a szövőgyári óvodába  biciglivel.

Ez a rádió az a rádió, amit pár éve nyomott nagybátyám a kezembe: Tudom, hogy oda vagy a rádiókért. Ez nagy, otromba és semmi gyermekkori emlékem nem fűződik hozzá, csak egy felnőttkori nemvárt családi figyelmesség. 

Szóval két régi rádióm van azóta....

...."S ma sztereóban fogható és ebben az a jó,
Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható.
A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép,
Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép."....

(Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – LGT: A rádió)

 https://www.youtube.com/watch?v=9ShmsdgKC7Q

 Szép napot!

Bonifácz