Közösségi színház

November 13, 2017

Azon is rengeteget agyalok itt a Komában, hogy hogyan lehet elmondani a közösségi színház jelentését azoknak, akik még nem tudják mi az. Mikor épp készülőben van egy új előadás, mint most is, különösen foglalkoztat ez a kérdés, mert szeretném, ha minél többen eljönnének megnézni, azt a csodát, ami történik. A csoda egyik lényege az, hogy tényleg valódi emberek, valódi történetei formálódnak vér profi előadássá. Csoda az is, hogy olyan emberek válnak „színpadképessé”, akik ezt magukról sem gondolták volna soha. Csoda, hogy megnyílnak. Csoda, hogy megosztják magukat egymással és a nézőkkel. Tiszteletreméltó csoda. A közösségi színház egyik varázsa számomra az őszinteség. A személyes sorsok tiszta őszintesége és a bátorság, amivel ezt az őszinteséget a szereplők vállalják. Mit lehet mondani a mai világban bármiről? Személyes sorsokat, amik tükröt tartanak a nagy általánosságok világában. Carl Rogers mondta „ami a legszemélyesebb, az a legáltalánosabb”.  Könnyűnek, vagy elsőre tán értelmetlennek tűnő, de nagyon nehéz és mély gondolat ez. Mélyen hiszek benne. Ilyennek látom a közösségi színházat. Nagyon személyes és ettől érint mindannyiunkat, mert bármelyikünkkel megtörténhetnek azok a történetek, amik a szereplőkkel. Vagy már épp történnek is. Vagy ha nem, akkor is gondolatokat ébresztenek, főleg mert nem elsősorban az agyunkra, hanem az érzéseinkre, érzelmeinkre hatnak ezek az előadások. Nehéz, tán lehetetlen kívül maradni. Bevon, beszív, bevonz egy ilyen előadás. Mert „egyszerű” emberi történeteket feszeget. Érzelmi utazásra hív, néha ijesztő mélységgel. S, tán a 21. század embere az érzésektől fél a legjobban. Tán ezért van az, hogy sokszor az előadások utáni beszélgetések hosszú, mély csenddel kezdődnek. Mert megérintődünk, és nehezen fogalmazzuk és osztjuk meg az érzéseinket. Jobban szeretünk racionalizálni, okoskodni. A közösségi színház nem engedi ezt. Megpiszkálja az érzéseinket és ez jó!  Jó, mert valami történik velünk. Egy ilyen előadás nem múlik el belőlünk nyomtalanul. Ezt nagyon szeretem benne.

És még egy csoda történik. Bár szereplőink nem színészek, témáink nem megírt darabok, mégis igazi, egészen nagyon valódi professzionális színházi élményben is részesülünk. Itt semmi nem rutin. Minden előadás, minden eleme egyedi, egyszeri, megismételhetetlen. Minden az: a rendezés, a díszlet, a forma, a szöveg, a nézőtér elrendezése. Minden alkalmazkodik az éppen szereplő valódi emberek, valódi történeteihez. A közösségi színház szakértelme az egyediség is. Minden előadás valójában egy találkozás. Emberek valódi találkozása, szereplőké és nézőké, akik történeteket osztanak meg magukról, egymásnak egy különleges és különös színházi esemény keretében.  

Az új bemutató december 2-án lesz! Találkozz vele!

Please reload

Kiemelt
Friss

Magánügy: rád tartozik

November 17, 2017

1/10
Please reload

January 1, 2018

November 17, 2017

November 13, 2017

October 13, 2017

September 28, 2017

September 26, 2017

Please reload

Archív
Please reload